Az eszperantó egy mesterséges, emberi kommunikációra kialakított nyelv. A nyelv első kiadására 1887-ben, Varsóban került sor, először oroszul, majd lengyelül, németül, franciául és angolul. A nyelv eredeti neve Lingvo Internacia (nemzetközi nyelv) volt, de igazán szerzője álnevéről (D-ro Esperanto - Dr. Remélő) vált ismertté.

Az eszperantó első vázlata még csak sematikus tervezet volt. A nyelv később, széles körű működése során vált autonómmá. A világ minden táján találhatók emberek, akik valamilyen szinten beszélik a nyelvet. Az eszperantó földrajzilag egységes maradt, ezt a nemzetközi kongresszusoknak és az egységes oktatásnak köszönheti. Felügyeleti szerve az Eszperantó Akadémia.

Nagyon sok vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek. Ezen vallásokat sokszor már nem is vallásoknak, hanem mítoszoknak, hiedelmeknek nevezzük. Gondolhatunk itt az emberiség kialakulása körüli ősi hiedelmekre, Mezopotámia, Egyiptom, görögök, rómaiak, nomád népek, maják, aztékok, inkák vallásaira.

A kereszténység az Ábrahámhoz visszavezethető sivatagi egyistenhívő szemita vallások (zsidó, keresztény és iszlám) közül - a mintegy 2 milliárd követőjével - a legelterjedtebb világvallás. A kereszténység az Újszövetségben leírt názáreti Jézus életén és tanításain alapul. Az elmúlt két évezredben kialakult keresztény felekezetek három fő ágazatba, a katolikus, keleti ortodox és protestáns egyházakba csoportosíthatók.

A buddhizmus megalapítója Gautama Sziddharta herceg, a harcosok kasztjából (Buddha megvilágosodottat jelent) i. e. 560-480 között élt. Csodás körülmények között született, kiváló nevelést kapott, azonban megrázó élményt jelentett számára harmincéves kora körül az a felismerés, hogy a betegség, a szenvedés és a halál mindenki osztályrésze. Ezért elhagyta családját, lemondott a gazdagságról, és hét évig önsanyargató életet élt.

Egy éjszakai elmélkedése alatt döbbent rá arra, hogy a szenvedés a tudatlanságból fakad, és úgy lehet megszüntetni, ha felismerjük, hogy a szenvedés a függőségből, a vágyak pedig a tudatlanságból erednek. Az, aki tud, képes megszabadulni a függőségtől, és így eléri a nirvánát. Buddha ettől kezdve hátralévő életét tanítással töltötte. Az úgy nevezett jobboldali út a függőség kioltását a vágyak kioltásával akarja megvalósítani. A baloldalinak hívott, tantrikus út megengedi a vágyakat, amennyiben a függőséget el lehet kerülni tudással.

A buddha nem isten, nem is egy isten földi megtestesülése, hanem ember, aki ki van téve a betegségeknek, megöregedésnek, s akinek az élete szintén halállal végződik. De megkülönbözteti a többi embertől, hogy minden szenvedélyt és elvakultságot legyőzött, s így csodálatos erők működnek benne. A mágikus képességek többsége akkor jelentkezik, amikor a kiválasztott ember eléri a teljes megvilágosodást, és ezzel Buddhává, megvilágosulttá válik. A szent iratok szerint Gautamát több Buddha előzte meg és fogja még követni.

A hinajana szerint az egyén külső és belső világa is egyszerű elemekre oszlik szét, amelyek azonban szigorú törvényeknek vannak alárendelve. A mahajana ezzel szemben azt tanítja, hogy a világ egységes, és minden a tudat teremtménye, és van olyan irányzat is, amely e világot illuziónak, nem létezőnek, önlét nélkülinek tartja. A jógacsara filozófia alapítója Vaszubandhu, a madhjamika filozófia alapítója pedig a második században élt Nágárdzsuna.

Az iszlám vallás a föld nagy világvallásainak egyike (hívei a muszlimok). Az úgy nevezett ábrahámi vallások egyike, és mint ilyen, monoteista. Fő elterjedési területe Észak-Afrika, Közel-Kelet, a Közép-Ázsia valamint Malajzia és a legnépesebb muszlim ország, Indonézia.

Szent könyve a Korán. A központi mindenható lény Isten, arabul Allah (vö.:Elohim, Jahve), és a földi emberek közül Mohamed prófétát választotta ki utolsó szószólójául. Az iszlám vallás elismeri a korábbi prófétákat, küldötteket, de a korábbi vallásokat az eredeti kinyilatkoztatástól eltérőeknek tekinti.

Az iszlám vallás hisz a lélekben, a feltámadásban, és az utolsó ítéletben. Hasonlóan a kereszténységhez a jók örök boldogságban fognak élni, míg a gonoszok örökké égnek a pokolban. Az iszlám vallás a zsidó és a keresztény teológiához hasonló törvénykezést vall.

A Korán az iszlám elsődleges, és legfontosabb forrása. A muszlimok szerint Isten által kinyilatkoztatott mű, és mint ilyen, Isten szavait tartalmazza. Bár az iszlám több más Isten által leküldött Könyvet is elismer, egyedül a Koránt tartja romlatlan, változatlan formában megmaradtnak. A Korán kizárólag a Mohameden keresztül kinyilatkoztatott szövegeket tartalmazza, más prófétákra, és kinyilatkoztatásokra csak ezen keresztül utal.

A zsidó vallás alapja a szigorú egyistenhit, valamint a Tóra, azaz az isteni törvények megtartása. A Tóra írott és szóbeli részből áll, melyet a hagyomány szerint Isten a Szináj-hegyi kinyilatkoztatáskor adott át Mózesnek, aki tovább adta azt a zsidó népnek. Mózes öt könyve foglalja magában a Tóra írott részét, a Talmud pedig a szóbeli törvények feletti rabbinikus diskurzus, melynek alapján értelmezik és aktualizálják az írott hagyományt.

A vallási előírások megtartásának célja, hogy a zsidó ember minden egyes földi cselekedetét szakrálissá tegye és ezáltal összekötő kapoccsá váljon az ég és a föld között. Ebben rejlik a zsidó nép kiválasztottsága. Célja nem a túlvilági boldogság, hanem a helyes, erkölcsös földi élet, mellyel szeretne példát mutatni a világ nemzeteinek. Mindennek betetőzéseként pedig el nem múló buzgalommal várja a Messiást, aki megteremti majdan a tökéletes, istenszerető, békés világot e földön.

A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. Ilyenkor sikerül a környezetből kikapcsolódni, úgyhogy pszichológiai szempontból az élményt akár megváltozott tudati állapotnak is lehetne nevezni.

Számos nagy vallásban gyakorolnak rituális meditációt, ám a meditáció nem jelent szükségképpen vallásos tevékenységet. A meditáció vallási formája inkább imádkozás, szellemi magasságokba való emelkedést és a megértés keresését jelenti, továbbá többnyire csoportosan, rituálisan történik. 

Fekete lyuk keletkezik akkor, ha egy véges tömeg egy kritikus értéknél kisebb térfogatba tömörül: ekkor az anyag összehúzódását okozó gravitációs erő minden más anyagi erőnél nagyobb lesz, s az anyag egyetlen pontba húzódik össze. A fekete lyuk olyan égitest, amelynek a felszínén a szökési sebesség eléri vagy meghaladja fénysebesség értékét. Ebben az esetben a gravitációs teréből semmi sem távozhat el, még a fény sem, innen származik a fekete lyuk elnevezés. 

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, artikuláltan kiejtett beszédhangok alkotta elemekből felépülő jelrendszer, illetve ennek írásban rögzített formája. A nyelv minden társas tevékenység nélkülözhetetlen feltétele, s meghatározó szerepet játszik az egyének gondolkodásában is. A beszélt nyelv használatát kiegészítik a különböző metakommunikációs jelzések: hanghordozás, hangsúly, gesztusok, stb., az írott nyelvben szerepüket az írásjelek veszik át, jóval kisebb hatékonysággal.

A járműtechnika fejlődésével együtt a vonalkijelölés is megújult. Közútba épített új pályával már csak elvétve találkozunk, a villamosok egyre több helyen haladnak akadálymentes, zárt pályán. A belvárosok alatt a villamosok is egyre több helyen kaptak alagutat, máshol a sétálóutcákat hódították meg (pl. Amszterdam, Debrecen, Miskolc).

A jóga (yoga) a keleti bölcselet egy formája, ami Indiában fejlődött ki a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében. A jóga művelője a jógi. A jóga célja a testi és a szellemi erők felébresztése.

Az emberi nyelvet alkotó szókincsből, megnyilatkozásokból, vagy egyéb elemekből azok maradnak fenn tartósan, amelyek sokféle helyzetben használhatóak, és nem kötődnek csupán egyetlen eseményhez, dologhoz, stb. amelynek elmúltával és jelentőségének csökkenésével akár maga a jelölő szó is kivész a használatból. Ezért maradhattak fenn a Biblia tanításai, a közmondások és a személynevek. A kötött, csak egy bizonyos értelmezési keretben létező jelentésű nyelv, vagy nyelvi elem napjai meg vannak számlálva.

A cickafarkot elsősorban gyógynövényként ismerik, de a levele komposztálásra is használható, vagyis a komposztálandó növények bomlásának a folyamatát gyorsítja meg. A köztudatban és a kereskedelmi forgalomba a teljes növényzet, vagyis a cickafarkfű van jelen. Ezt elsősorban gyógyteaként fogyasztják, de külsőleg borogatásra is használható.

A galaxisok csillagok, csillagközi gázok és porok, láthatatlan sötét anyag nagy, gravitációsan kötött rendszere. Egy tipikus galaxis tízmillió és egybilliárd közötti számú csillaggal rendelkezik, és mind azonos középpont körül kering. A magányos csillagokon kívül egy galaxisban rengeteg több csillagot tartalmazó rendszer, csillaghalmaz és köd található.

A kozmológiában az Ősrobbanás (angolul Big Bang) egy olyan tudományos elmélet, mely leírja a Világegyetem korai fejlődését és tulajdonságait. A jelenlegi fizikai modellünk szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt a Világegyetem egyetlen pontban sűrűsödött össze. Az idő és a távolság mérése értelmetlen, a hőmérséklet és a nyomás pedig végtelen volt.

A másodlagos források a történelemtudományban olyan írásokat jelölnek, melyek nem személyes részvétel vagy tapasztalás alapján írnak egy eseményről. Ez eltér az elsődleges forrásoktól, melyek koruk eseményeinek részesei által alkotott művek, írások. Az elsődleges forrásokat az különbözteti meg a másodlagos forrásoktól hogy ez utóbbiak nem csak a konkrét eseményeket írják le.

Az általános szabály mégis az, hogy a modern történészek szívesebben használnak elsődleges forrásokat, ha azok elérhetőek, és keresnek újakat is. Az elsődleges források - legyenek azok pontosak, vagy nem - új adatokat biztosítanak a történelmi kérdések eldöntéséhez, és a legtöbb modern kutatás ezért az archívumok gyakori használatából áll, használható elsődleges források utáni keresés céljából.

A közmondás rövid, velős és gyakran használt kijelentés, amely alapigazságot vagy a gyakorlati szempontból észlelt igazság érvényesülését fejezi ki. Tömör, emlékezetes kifejezés, amely fontos tapasztalati tényt, sokak szerint megélt igazságot hordoz. Maxima (bölcseség, aforizma), parabola (tanmese), hasonlat.

A közmondások fennmaradását az segítette elő, hogy viszonylag függetlenek a kontextustól, azaz igen sokféle helyezetben kerülhetnek elő, sokféle alkalom hívhatja őket életre. Mára inkább stiláris színező szerepüknek, mintsem gondolati tartalmuknak van jelentősége, mivel a tudományoknak kialakult saját lingó-ja, amely a hétköznapi életet leíró szókincset, így a közmondások nyelvét kiszorította.

A kultúra fogalma három összetevő segítségével is megközelíthető: értékek, normák és műtermékek. Az értékek ötletek arról, hogy mi fontos az életben, ez határozza meg a többit. A normák elvárások arról, hogy emberek hogyan viselkednek különböző helyzetekben és mindegyik kultúra más módszereket, szankciót használ a normák betartásának kikényszerítésére. A műtermékek pedig az adott kultúra értékeiből és normáiból származnak.

Evés közben jön meg az étvágy. Biztos, ami biztos. Gyakorlat teszi a mestert. Tisztaság fél egészség. Mindent lehet, csupán akarni kell. A baj ritkán jár egyedül. Szegény embert még az ág is húzza. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni. Két legyet üt egy csapásra. Aki egyszer már megégette magát, az fél a tűztől. Sok beszédnek sok az alja.